Elhelyezkedés: Csokonyavisonta, Alexandra Puszta
Területünk Csokonyavisonta, Belső-Somogy különleges hangulatú településéhez tartozik. A közel 1800 lakosú község 1940-ben Erdőcsokonya és Somogyvisonta egyesítéséből jött létre. Mindkét település szerepel az 1269-es oklevélben. Jelentősebb birtokosai a Marczaliak és a Széchenyiek voltak.
A Csokonyavisontához tartozó Alexandra-pusztát Gróf Széchenyi Géza jól megépült, kellően felszerelt, korszerűen gazdálkodó majorságnak építtette az 1890-es években. Rendezett, fásított, mintául szolgáló uradalom volt Alexandra-puszta. A gróf a cselédek gyerekei számára korszerű iskolát építtetett, amely 1912-ben készült el. Ma már ez az egyetlen épen maradt épület a műemlék együttessé nyilvánított majorságban. Ezt az iskolaépületet és a környező 90 hektáros tórendszert vásároltuk meg Erwin Warth, neves német építész adományából. Tiszteletünk kifejezéseként magát az épületet róla neveztük el.
Az uradalmi iskolát LEADER pályázati rendszerben, a III. Tengely Turisztikai fejlesztések jogcím alatt sikeresen felújítottuk.
2013-ban, a hozzá kapcsolódó területtel, Ökoturisztikai Látogatóközpontként nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.
Területünk a főúttól 5 km-re helyezkedik el, erdős ligetes környezetben, közvetlen tóparton, mely rendkívűl jó lehetőséget kínál a gazdag növény és állatvilág megismerésére, megfigyelésére.
Minden korosztály számára változatos programokat ajánlunk, amelyekben kiemelt hangsúlyt fektetünk az ökológiai rendszerek védelmének szükségességére, a gyakorlati természetvédelem eszközeinek bemutatására, népi hagyományaink megismerésére.
Területünk Csokonyavisonta, Belső-Somogy különleges hangulatú településéhez tartozik. A közel 1800 lakosú község 1940-ben Erdőcsokonya és Somogyvisonta egyesítéséből jött létre. Mindkét település szerepel az 1269-es oklevélben. Jelentősebb birtokosai a Marczaliak és a Széchenyiek voltak.
A Csokonyavisontához tartozó Alexandra-pusztát Gróf Széchenyi Géza jól megépült, kellően felszerelt, korszerűen gazdálkodó majorságnak építtette az 1890-es években. Rendezett, fásított, mintául szolgáló uradalom volt Alexandra-puszta. A gróf a cselédek gyerekei számára korszerű iskolát építtetett, amely 1912-ben készült el. Ma már ez az egyetlen épen maradt épület a műemlék együttessé nyilvánított majorságban. Ezt az iskolaépületet és a környező 90 hektáros tórendszert vásároltuk meg Erwin Warth, neves német építész adományából. Tiszteletünk kifejezéseként magát az épületet róla neveztük el.
Az uradalmi iskolát LEADER pályázati rendszerben, a III. Tengely Turisztikai fejlesztések jogcím alatt sikeresen felújítottuk.
2013-ban, a hozzá kapcsolódó területtel, Ökoturisztikai Látogatóközpontként nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.
Területünk a főúttól 5 km-re helyezkedik el, erdős ligetes környezetben, közvetlen tóparton, mely rendkívűl jó lehetőséget kínál a gazdag növény és állatvilág megismerésére, megfigyelésére.
Minden korosztály számára változatos programokat ajánlunk, amelyekben kiemelt hangsúlyt fektetünk az ökológiai rendszerek védelmének szükségességére, a gyakorlati természetvédelem eszközeinek bemutatására, népi hagyományaink megismerésére.
A Látogatóközpontunk
(Erwin Warth Ház)
A látogatóközpont környezete, erdőkkel övezett, félszigetekkel tarkított tófüzér, az ősi Ódráva holtág hangulatát idézi.
A ház névadója, Erwin Warth úr mint természetszerető, a természeti környezet védelme iránt mélyen elkötelezett ember azt vallotta, hogy a természeti értékek, függetlenül attól, hogy hol találhatóak, a világ minden népe számára érteket kell, hogy képviseljenek.
Xantus János - területünk névadója
Xantus János, (1825- 1894) híres szülötte Csokonyavisontának (akkoriban Csokonya), alapítója volt a budapesti állatkertnek és a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának. A bécsi világkiállításon nagy érdeklődést kiváltó házi-, kézműipari és néprajzi gyűjteménye képezte az Iparművészeti Múzeum alapját. Tagja volt a philadelphiai Természettudományos Akadémiának és a Magyar Tudományos Akadémiának. Jelentős szerepet vállalt az önálló magyar tudományos élet megszervezésében. Elnöke volt a Magyar Néprajzi Társaságnak és a Magyar Földrajzi Társaságnak.
Négy kalandos útikönyv és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás szerzője. Több növény- és állatfaj tudományos neve állít emléket Xantusnak.
Xantus János, (1825- 1894) híres szülötte Csokonyavisontának (akkoriban Csokonya), alapítója volt a budapesti állatkertnek és a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának. A bécsi világkiállításon nagy érdeklődést kiváltó házi-, kézműipari és néprajzi gyűjteménye képezte az Iparművészeti Múzeum alapját. Tagja volt a philadelphiai Természettudományos Akadémiának és a Magyar Tudományos Akadémiának. Jelentős szerepet vállalt az önálló magyar tudományos élet megszervezésében. Elnöke volt a Magyar Néprajzi Társaságnak és a Magyar Földrajzi Társaságnak.
Négy kalandos útikönyv és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás szerzője. Több növény- és állatfaj tudományos neve állít emléket Xantusnak.